A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhetõ házat, lakást. A felsõoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt tisztázni a hosszú távú lakáskiadás legfõbb szabályait. Akik lakóhelyüktõl távol tanulnak, vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. Az adóhatóság azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a megelõlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlõknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerzõdésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálniuk. A legegyszerûbb, ha a bérlõ átutalással fizet, a közlemény rovatban feltüntetve a dátumot és a ,,bérleti díj" megnevezést. A lakáskiadáshoz a magánszemélyeknek nem kell feltétlenül adószámot kiváltaniuk, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás fõszabály szerint áfamentes. A bérbeadás teljes bevételébõl a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetõség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetõség, hogy a teljes bevételbõl 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelõleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.