Hatvanöt éve ezen a napon kezdte meg mûködését a magyar fõváros új repülõtere. A történelmi esemény 1950. május 7-én, Budaörsrõl az elsõ Li-2-es utasszállító repülõgép átrepülésével kezdõdött Ferihegyen, ezzel indult el a polgári repülés a mai is mûködõ repülõtéren. Az elsõ évben 7 133 utas fordult meg a repülõtéren, 2014-ben ez a szám meghaladta a 9 milliót - értesült a HavariaPress. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér, korábbi nevén Ferihegyi repülõtér története még ennél is korábbra nyúlik vissza. A repülõtér területét már 1938-ban kijelölte a fõváros kettõs használatú, polgári-katonai repülõtér céljaira, azonban a II. világháború közbeszólt. Ferihegyen - bár megindult az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület kivitelezése - elsõsorban a Magyar Királyi Légierõ és a Repülõ Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt. A repülõteret 1944-ben több szövetséges bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá (az eredeti tervek alapján) és május 7.-én fogadta az elsõ Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülõtérnek ,,mindössze" 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet késõbb, sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es futópálya. A hetvenes évekre (egészen pontosan 1974-re) az utasforgalom meghaladta az évi egymillió fõt, a mai 1-es terminál már nem gyõzte a forgalmat. Emiatt 1977-ben megkezdõdtek az új irányítótorony, a párhuzamos 2-es futópálya (3700 m) és az új mûszaki bázis, a javítóhangárok tervezése és építése. 1985-ben készült el a mai 2A Terminál épülete, amely napjainkban a schengeni járatok utasait kezeli. A folyamatosan növekvõ forgalom miatt további fejlesztésekre volt szükség, így 1998-ban átadták a 2B Terminált. 2002-ben jelentõs szervezeti változás is történt a repülõtéren, az addigi Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóságból (LRI) kivált a légiforgalmi irányítás (HungaroControl) és megalakult a repülõteret jelenleg is üzemeltetõ Budapest Airport Zrt. A sikeres privatizációt követõen 2006 januárjától brit irányítás alatt mûködött a Budapest Airport Zrt, majd 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75 %-át, míg a részvények 25 % +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt egészen 2011 nyaráig, amikor is az állam opciós jogával élve eladta részét a többségi tulajdonosi csoportnak. A privatizációkor az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékû fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget, amit 2012-ig maradéktalanul teljesített és azóta jelentõsen túl is lépett, hiszen a fejlesztések összértéke már meghaladta a 320 millió eurót (kb. 110 milliárd forintot). 2013 januárja óta a HOCHTIEF AirPort felvásárlásával a kanadai PSP Investments lépett a fõ tulajdonos, a német cég repülõtéri érdekeltségeit kezelõ vállalat pedig az AviAlliance GmbH nevet vette fel. A fejlesztések közül a legkiemelkedõbb a 2. Terminál A és B szárnyát összekötõ SkyCourt (Égi Udvar) felépítése volt mintegy 100 millió euró értékben. A 2011-ben átadott elegáns, magas színvonalú SkyCourt (vezetõ tervezõ: Tima Zoltán - KÖZTI) egyszerre teremtett felejthetetlen építészeti és utazási élményt, valamint korábban nem látott gazdag vásárlási és éttermi kínálatot. Az új terminál egyszerûbbé és kényelmesebbé tette az utazást a repülõtéren, bõvítette a repülõtér áteresztõképességét. A budapesti repülõtér 2012. február 3-án szenvedte el története legnagyobb válságát a Malév nemzeti légitársaság leállásával és csõdjével. Abban az évben az utasforgalom több százezer fõvel visszaesett, az átszálló forgalom gyakorlatilag teljesen megszûnt, a repülõgép fel- és leszállások száma pedig a 2002-es szintre esett vissza. A Budapest Airport a nemzeti légitársaság leállásával súlyos pénzügyi károkat szenvedett, egy sor beruházás felfüggesztésérõl döntött, köztük a Cargo City névre keresztelt projekt leállításáról, csoportos létszámleépítést jelentett be, valamint a mûködésének hatékonyabbá tétele érdekében a történelmi 1. Terminált is bezárta. A repülõtér üzemeltetõje a krízis ellenére folytatta a repülõtér fejlesztését és új szolgáltatások bevezetését. A Budapest Airport azonnali és jelentõs lépéseket tett a megszûnt útvonalak és az utasforgalom helyreállítására, ennek köszönhetõen 2014-ben már ismét minden korábbinál nagyobb, rekord forgalmat könyvelhetett el a repülõtér. A Budapest Airport 2014-ben és 2015-ben megkapta a Skytrax brit légiközlekedési elemzõ cég ,,Legjobb kelet-európai repülõtér" díját. A Skytrax-díj az egyik legfontosabb iparági elismerés, amit egy repülõtér szerezhet. A budapesti repülõtér fejlesztése idén és a következõ években is folytatódik, évente legalább 5 milliárd forint értékben.