Különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és pénzmosás miatt emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség egy bûnszervezet 9 tagjával szemben - jelenti a HavariaPress. A bandatagok, az ügy további 15 vádlottjával közösen, pályázati források megszerzése érdekében fiktív számlaláncot mûködtettek, és túlárazott szolgáltatásokról fiktív számlák felhasználásával nemcsak támogatásokhoz jutottak hozzá csalárd módon, de az adófizetési kötelezettségüket is jogosulatlanul csökkentették. Bács-Kiskun megyei - fõként keceli és kiskõrösi - borászati és szeszipari cégek vezetõi pályázatíró cégek vezetõjével, egy tiszakécskei nõvel 2011 és 2016 között olyan számlázási láncolatot mûködtettek, amelynek célja állami és uniós támogatások jogosulatlan megszerzése, továbbá az áfa-fizetés elkerülése volt. Késõbb kiskõrösi és budapesti autómosó cégek is igénybe vették a kialakított számlaláncokat fiktív számlák támogatásokhoz történõ csalárd felhasználása érdekében. A támogatott beruházások teljes költségvetését a vádlottak túlszámlázással növelték meg. A felsõfokú számviteli végzettségû nõ által irányított pályázatíró cégek a támogatások jogosulatlan igénybe vételére létrehozott bûnszervezetben un. központi, beszámlázói szerepet töltöttek be: a számlaláncolat alján elhelyezkedõ, strómanok által képviselt ,,eltûnõ" kereskedõ cégektõl papíron az árut megszerezték és fiktív számlákkal a láncolat végén található borászati és autómosó haszonhúzó cégek részére értékesítették tovább. A támogatott beruházások teljes költségvetését a vádlottak túlszámlázással növelték meg. A láncolat végén álló vevõk átutalással egyenlítették ki a vételárat, amit a központi cégek bankszámláiról az ügyben érintett borászati cégek egyik vezetõje, az ügy 50 éves keceli férfi vádlottja minden esetben még aznap készpénzben felvett. A pályázatokban elszámolt fiktív számlákhoz kapcsolódó pénzügyi teljesítések látszat kifizetések voltak, mivel a pénz valótlan kölcsönügyletekkel visszakerült a fiktív számlaláncolat valamelyik haszonhúzó cégéhez. A bûnszervezet alsóbb szintjein szereplõ cégek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek, a fiktív számlákat, színlelt szállítási szerzõdéseket, kölcsönszerzõdéseket, pénztár-bizonylatokat a cégek stróman képviselõi a bûnszervezet irányításában résztvevõ tiszakécskei nõ utasítása alapján állították ki. A bûnszervezet tagjai közötti feladatmegosztás alapján voltak, akik a számlázási folyamatot irányították, a fiktív számlák kiegyenlítéséhez köthetõ színlelt kölcsönszerzõdések elkészítését, aláírását szervezték, mások a pénzátutalásokat, pénzfelvételeket koordinálták. A fiktív számlák felhasználásával a haszonhúzó borászati és szeszipari cégek összesen több mint 1,9 milliárd forint támogatási összeget szereztek meg jogosulatlanul. Az ügyben érintett autómosó cégek összesen mintegy 182 millió forint jogtalan támogatáshoz jutottak. Ezen felül a pályázatíró központi cégek fiktív számlák elszámolásával 428 millió forinttal csökkentették áfa fizetési kötelezettségüket. Az ügyészség 24 fõvel - köztük 9 vádlottal mint bûnszervezetben elkövetõvel - szemben költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat. Bûnösségükrõl a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.