Hetedik éve folyamatosan nõ hazánkban a házasságkötések száma, a tavalyi évben pedig már annyi házasságkötés történt, mint legutóbb húsz évvel ezelõtt - jelenti a HavariaPress. Magyarországon a házasságkötések száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-ig csökkenõ tendenciát mutatott: bár az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente, ám ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követõ évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, amikor egy év leforgása alatt mindössze 35 520 pár járult anyakönyvvezetõ elé. Azóta viszont évrõl évre nõ a házasságkötések száma, s a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, elõzetes adatai szerint 2016. januárja és novembere között 48 920 házasságot kötöttek. Ez a szám a decemberi adatok nélkül is több volt, mint ahányan 2015-ben házasságra léptek, és a számokból úgy tûnik, hogy az elmúlt húsz évet tekintve 2016-ban házasodtak a legtöbben. Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentõsek az országon belüli területi különbségek: 2015-ben a skála alján elhelyezkedõ Zala megyében ezer lakosra 4 házasság jutott, míg a skála tetején helyet foglaló Komárom-Esztergom megyében 5,3. A nõk és férfiak átlagos életkora az elsõ házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nõk 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezetõ elé, addig 2015-ben az elõbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra. Ugyanezen idõszak alatt az elõször házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75-80% között mozgott. Válásra 2015-ben 20 315 alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott.